MAtörténelem
| Study location | Hungary, Budapest |
|---|---|
| Type | Master, full degree studies |
| Nominal duration | 4 semesters (120 ECTS) |
| Study language | Hungarian |
| Awards | MA (okleveles történész) |
| Course code | Arts and Humanities |
| Entry qualification | Bachelor diploma (or higher) 1. szakirányú alapszakos diploma A nem magyar anyanyelvű külföldi jelentkezőknek a beiratkozáskor tanúsítaniuk kell, hogy elvégeztek egy B1 szintű (korábban alapfokú) magyar nyelvtanfolyamot, vagy ennek megfelelő szintű magyar nyelvoktatáson vettek részt. 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak 4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a jogi képzési terület szakjai. 9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei: A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a történelem alapképzési szak ismeretköreiből. The entry qualification documents are accepted in the following languages: English. Often you can get a suitable transcript from your school. If this is not the case, you will need official translations along with verified copies of the original. You must take the original entry qualification documents along with you when you finally go to the university. Eredeti BA diploma |
|---|
| Territory requirements | Applications are accepted from the following territories (based on citizenship): Algeria, Chile, Congo - Kinshasa, India, Jordan, Panama, South Korea, Türkiye, Vietnam, Yemen. |
|---|
| Language requirements | Hungarian B1 |
|---|
| Other requirements | A motivation letter must be added to your application. a magyar előkészítő képzés sikeres lezárását igazoló nyilatkozat |
|---|
| More information | btk.elte.hu/mesterszakok/tortenelem |
|---|
Overview
Írásbeli szakasz: A jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet, továbbá az adatközlő lapon nyilatkozniuk kell arról, hogy mely specializáción kívánják folytatni a tanulmányaikat. Az írásbeli szakasz pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja.
Szóbeli szakasz: A szóbeli vizsga a választott specializáció bizottsága előtt történik, a specializáció által megadott témakörökből. A szóbeli vizsgán a jelentkezőnek az alapképzési szakdolgozatát be kell mutatnia.
Témakörök:
Kora újkor történet specializáció
A földrajzi felfedezések és a világgazdaság kialakulása
Európa népessége és a társadalmi rétegek átalakulása
A mindennapi élet (anyagi kultúra, táplálkozás, utazás)
Reformáció, vallásháborúk, vallási türelem
Abszolutizmus és rendiség
A felvilágosodás, felvilágosult abszolutizmus
Kultúra (népi kultúra, kulturális intézmények, olvasás)
A kora újkori város
Hatalmi politika, diplomácia, szövetségi rendszerek
Az Európán kívüli világ
Török berendezkedés és a hódolt Magyarország etnikai, vallási, gazdasági és társadalmi viszonyai
A török elleni védelmi rendszer a királyi Magyarországon (1526–1718)
Az Erdélyi Fejedelemség a 16. században
A reformáció és ellenreformáció Magyarországon a 16–17. században
A magyar városi fejlődés a kora újkorban
Az Erdélyi Fejedelemség a 17. században
A magyar rendek politikai törekvései a 17. században (1608–1681)
A török kiűzése Magyarországról és a Rákóczi szabadságharc (1683–1699–1718).
Demográfiai és etnikai következmények
Az intézményrendszer változásai a kora újkori századi Magyarországon
Középkor specializáció
Népvándorlás, keresztény térítések és barbár királyságok (5–7. század)
Az egyház és intézményei a Római Birodalom felbomlásától a 11. századig
A Karoling-kor
A pápaság és a Német-római Császárság a 10-14. században
Szerzetesi reformok és új szerzetesrendek (10–12. század)
Franciaország és Anglia a 12–15. században
Csehország és Lengyelország a 13-15. században
Művelődés és oktatás a nyugati civilizációban (12–15. század)
A koldulórendek kialakulása és hatása (13-14. század)
Itália története a 12–15. században
Mezőgazdaság és agrártársadalom a 11–13. századi Európában
Városfejlődési típusok és kereskedelmi utak a 13–15. században
Honfoglalás és a magyar nép története a honfoglalástól az államalapításig
Az államalapítás és egyházszervezés Szent István korában
A magyarországi társadalom története az Árpád-korban
Magyarország története a 13. században
Magyarország története a 14. században
Belpolitika és külpolitika Zsigmond és Hunyadi János idején
Bel- és külpolitika Hunyadi Mátyás és a Jagellók idején, a török veszély
Magyarországi társadalom a 14 – 15. században, etnikai viszonyok
Magyarországi gazdaság a 14 – 15. században
Egyházszervezet, egyházi társadalom a 11 – 15. században (Mohácsig)
Középkori magyar történetírás és a legendairodalom
Modernkori magyar történelem specializáció
A Monarchia és Magyarország közjogi, területi viszonyai, politikai intézményrendszere
A felvilágosodás kihívása, a rendiség és az abszolutizmus utolsó küzdelmei
Magyarországi társadalmi és gazdasági viszonyok, változások a 19. század első felében
Eszmetörténeti folyamatok és művelődési viszonyok
A reformkor
Az 1848-as rendszerváltás, a forradalom és a szabadságharc
Az önkényuralom és a kiegyezés
A dualista rendszer kiépülése és nyugalmi időszaka
Társadalom, gazdaság és kultúra a dualizmus korában
A dualizmus válságperiódusa
A nemzetiségi kérdés, a Monarchia külpolitikája és Magyarország az első világháborúban
Az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés
Ellenforradalom és konszolidáció
Társadalom, gazdaság és művelődés a két világháború közötti Magyarországon
Az 1930-as évek politikai fejleményei
Területi revízió, és külpolitika a két világháború közt
Magyarország a második világháborúban
A koalíciós időszak
A Rákosi-korszak és az ’56-os forradalom
Társadalmi, gazdasági és kulturális változások a 20. század második felében
A Kádár-korszak politikai viszonyai és politikai fejleményei
Kádár-korszak válsága és a rendszerváltás
Művelődéstörténet specializáció
Életmód és mentalitás a 19-20. században Magyarországon – kitekintéssel a középeurópai térségre
Protestantizmus Európában és Magyarországon a 19-20. században
Eszmei és politikai irányzatok Magyarországon (19-20. század)
Közoktatás, nevelés, iskolák 1880-1940
A nemzetiségek és a nemzetiségi kérdés Magyarországon 1790-1918
Magyarok és törökök a 17. században
A nemzeti gondolat és a magyarság a 19-20. században
A magyar nemzeti kisebbségek helyzete, 1918-2000
A katolicizmus Európában és Magyarországon a 19-20. században
A magyar történetírás a 19-20. században
Kötelező/ajánlott irodalom:
Magyar művelődéstörténet Szerk.: Kósa László (Bp. 1998-2005 között több, javított, bővített kiadásban)
Nemzetközi kapcsolatok, globalizáció a 19-20. században specializáció
Nemzetközi kapcsolatok a 19. században; nagyhatalmak, a kisállamiság kérdései
Nemzetközi kapcsolatok a 20. században; szuperhatalmak
Gyarmatosítás, globalizáció
A dekolonizáció folyamata, eredményei
Nemzeti mozgalmak, nemzetállamok a 19 – 20. században, a nacionalizmus kérdései, kisebbségek
Az Európa-gondolat fejlődése a 19-20. században
Az Európai Unió a kezdetektől napjainkig
Forradalmak a 19 – 20. században
Háborúk, békék a 19-20. században
Nyugat-Európa a 19-20. században; a liberalizmus, a demokrácia kérdései
Közép- és Kelet-Európa a 19. században
Tekintélyelvű rendszerek, átmenetek a parlamenti, demokratikus szisztémába a 20. századi Európában
Az Egyesült Államok a 19. században
Az Egyesült Államok a 20. században
Afrika a 20. században
Ázsia hatalmai a 20. században: Kína, India, Japán
A Közel-Kelet a 20. században
A függetlenné válás folyamata, a fiatal államok a 19. századi Latin-Amerikában
Latin-Amerika a 20. században; (populizmus, katonai és polgári, személyi diktatúrák,
átmenetek)
Az európai és a világgazdaság főbb kérdései a 19-20. században
Ókor specializáció
A görög bronzkor
A polisvilág kialakulása és működése
Athén története Drakóntól Kleisthenésig
A spártai állam és gazdasági alapjai
A görög-perzsa háborúk
II. Philippos és Nagy Sándor Makedóniája
Egy hellénisztikus monarchia bemutatása
Görög vallástörténet
Görög hadtörténet
A római köztársaság kezdetei
A „római forradalom” a Gracchusoktól Caesar haláláig
Augustus monarchiája
Pannonia
Dacia
Diocletianus reformja és államszervezete
Constantinustól Theodosiusig: a kereszténység államvallássá lesz
Római vallástörténet
Római hadtörténet
Antik történetírás
Ókori anyagi kultúra és a rávonatkozó írott források
A nyelvi előkészítőt tartó intézmény záróvizsgáját az intézmény figyelembe veszi a felvételinél: igen
Az ELTE Történelem mesterszakja neked való, ha ismered a történelem teljességét, és az egyik, részleteiben is tanulmányozott történeti korszak elméleti problémáit, ezek folyamatszerű összefüggéseit. Várunk, ha átlátod és érted a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, valamint alapvető ismeretekkel rendelkezel az Európán kívüli kultúrákról, érted és képes vagy azok történeti összefüggéseit átlátni. A képzés során nemcsak a tudományos kutatás eredményeit, kifutási lehetőségeit ismerheted meg, hanem a velünk kapcsolatban lévő intézmények látogatása és a közösségépítő programok révén szélesebb perspektívában láthatod a történész-mesterség tényleges mibenlétét.
Contact:
Mr Rezső Jarmalov
Stipendium Hungaricum coordinator
stipendiumhungaricum@btk.elte.hu
Programme structure
Career opportunities
A történelem szakon oklevelet szerzett hallgatók iránt a korábbi évtizedekben is nagy volt az érdeklődés a tudományos intézmények, közgyűjtemények, a média és a közigazgatás különböző területeiről. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a nálunk végzettek körében nagyon jó a szakmai tudományos területen belül történő elhelyezkedés aránya, és végzettjeink egyéb területen is jó eséllyel tudnak elhelyezkedni.
Jellemző munkahelyek: múzeum, levéltár, könyvtár, kutatóintézetek, szakértői háttérintézmények, minisztériumok, államigazgatás, média
Jellemző munkakörök: tudományos kutató, politikai szakértő, elemző, politikai és/vagy kulturális újságíró, kormányzati tisztségviselő, kulturális menedzser
A kar többi tizenöt intézetével és más intézményekkel (MTA Történettudományi Intézet, hazai és külföldi múzeumok, levéltárak, kutatóintézetek) való kapcsolatunk alapján az egyetemen kívüli szakemberekkel történő konzultáció lehetősége minden hallgató rendelkezésére áll. A legfontosabb forrásgyűjtő-helyekkel intenzív kapcsolatban állunk, az ott dolgozó címzetes egyetemi tanárok, docensek is segítik munkánkat. A hallgatók elmélyült tudományos kutatásának támogatása és a tudományos életbe történő beágyaza az előbbi kapcsolatok révén minden szempontból biztosított.