Study location	Hungary, Pécs
Type	Doctoral, full degree studies
Nominal duration	8 semesters
Study language	Hungarian
Awards	PHD
Course code	Arts and Humanities

Entry qualification	Master diploma (or higher) The entry qualification documents are accepted in the following languages: Hungarian. In most cases you can request a suitable transcript from your school. If this is not the case, you will need official translations along with verified copies of the original. You must take the original entry qualification documents along with you when you finally go to the university.

Territory requirements	Applications are accepted from the following territories (based on citizenship): Angola, Argentina, Cape Verde, Chad, Chile, Congo - Kinshasa, Costa Rica, India, Jordan, Mali, Mongolia, South Korea, Türkiye, Ukraine, Venezuela, Vietnam, Yemen.

Language requirements	Hungarian

Other requirements

At least 1 reference(s) should be provided. Kötelező dokumentumok: - Legalább jó rendű egyetemi/MA oklevél másolata (Külföldi felsőoktatási intézményben kiállított MA oklevél esetén magyar fordítás; külföldi felsőoktatási intézményben kiállított nem MA oklevél esetén az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának határozata is szükséges a végzettségi szint MA végzettségként történő elismeréséről.) - Kreditigazolás (ToR) - Nyelvtudást igazoló bizonyítvány (vagy hatályos jogszabály által nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek nyilvánított dokumentum) másolata - Tudományos (szakmai) önéletrajz, publikációs jegyzék, korábbi szakmai eredmények igazolása - A tervezett kutatási téma legalább minimum 5 000, maximum 20 000 n terjedelemben - Valamennyi munkahellyel rendelkező jelentkező részéről a munkaadó nyilatkozata arról, hogy hozzájárul a doktorandusz hallgatói jogviszony létesítéséhez, és lehetővé teszi a doktori tanulmányok folytatását, munkaidő-kedvezménnyel vagy a feladatok átcsoportosításával. További követelmények a következő linken elérhetőek: btk.pte.hu/hu/doktori-kepzes/doktori-felveteli-eljaras

More information	nevtudphd.pte.hu

Overview

Az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolában 2006. szeptember 1-én1 indult meg
a képzés, két programmal, melyek azóta is folyamatosan működnek: az oktatástörténeti és a
nevelésszociológia program jelentik az iskola működésének alapját, utóbbihoz romológia
specializáció tartozik.
Iskolánkat a neveléstudomány területére soroljuk, de külön nevet is adtunk neki: „Oktatás és
Társadalom”. Az elnevezéssel azt szándékozunk hangsúlyozni, hogy az iskola törzstagjai,
témavezetői és tanárai a neveléstudománynak olyan ágaiban végzik tudományos kutatásaikat, amelyek
közvetlenül érintkeznek a társadalmi jelenségekkel, területekkel. Érvényes ez a megállapítás nemcsak
a nevelésszociológiára, hanem a történeti aspektusú programunkra is.

Programme structure

Az oktatástörténet összefonódik egyfelől a tágasan értelmezett művelődéstörténet kérdéseivel,
problémáival, másfelől pedig a társadalomtörténettel. Ugyanakkor hangsúlyos vonása a
politikaelemzés is, amely elszakíthatatlan jellegzetessége doktori iskolánk történeti
elemzéseinek. Iskolánk tematikájában helyet kapnak a széles sodrású társadalmi folyamatok, a
magyar és az európai vagy éppen világtörténelem összekapcsolódása a nevelés- és a
művelődés alakulásában, és olyan esettanulmányok is, amelyek a történések, a pedagógiai
jelenségek egy-egy pontjára világítanak rá, és a mikrovilágban keresik a nagy folyamatok
helyi kristályosodását. A művelődési intézmény és a felnőttek nevelésének más színterei (pl. a
munkahely) változatos kapcsolata a lokális közösséggel történeti szempontból is
összekapcsolódik a nevelés- és oktatásszociológiai kutatással. Kiemelt kutatási tématerületek a
programhoz kapcsolódóan: a pécsi tanárképzés történetének vizsgálata, tágabban a pedagógus
professzió történetének kutatása; a lánynevelés- és női művelődés históriájának sokdimenziós
feltárása; a történeti és összehasonlító szempontú tankönyvkutatások folytatása; a komparatív
szemléletű neveléstörténet művelése; valamint az iskola- és tantárgytörténet.

A nevelésszociológiai program is széles területet foglal magába. A hagyományos nevelés- és
oktatásszociológiai kérdésfeltevések természetesen szerepet kapnak programunkban: a
társadalmi egyenlőtlenségek összefüggése az oktatással, a társadalmi folyamatok
(demográfiai, migrációs, településhálózati) és az oktatáspolitikai döntések egymásra hatása, a
gazdaság és munkaerőpiac összefüggése a szakképzéssel és a felnőttképzéssel, a társadalmi
egyenlőtlenségek megjelenése az oktatásban és így tovább. Emellett külön figyelmet fordítunk
a felsőoktatásra és a felnőttoktatásra. E témakörökben nem annyira az egyenlőtlenségek
kérdéseire koncentrálunk, inkább az összehasonlító és oktatáspolitikai elemzésekre (különös
tekintettel a felnőttoktatás által érintett társadalmi csoportok politikai „ébredésére”, vö.: Freire,
Illich); valamint az intézményi vezetés, menedzsment problémáira. Az utóbbi vonulatnak
külön aktualitást ad a Bologna-folyamat; valamint a munkanélküliség kezelése a felnőttek
szakképzése révén. Az iskola szervezetszociológiai sajátosságainak különböző értelmezési
keretekbe helyezésével az iskolán belüli folyamatok és az iskolához kapcsolódó intézményi
hatások is más megvilágításba kerülnek. Mivel az életminőség magyarországi jelzőszámai az
iskolázottsággal szoros összefüggést mutató társadalmi problémára utalnak, ezért ezen
értelmezési keretben releváns kutatási témáink közé tartozik a kötelező iskoláztatás évei alatti,
az életminőségben kulcsszerepet játszó egészségmagatartáshoz kapcsolódó kompetenciák
fejlesztése, az iskola saját illetékességi köréhez tartozó egészségesebbé tevő erőforrások
feltárása, mozgósítása, fejlesztése, az iskola szereplőinek aktív adaptációt kiváltó
szabálykövető viselkedésének befolyásolása. A temporalitás, az iskola szervezetébe szőtt
idődimenziók értelmezési keretében pedig a pedagógia elméletének és az iskola gyakorlatának
egymásra vonatkoztatása, az adekvát válaszok megtalálásának lehetőségei jelölik ki a
kutatások irányait. Mind az életminőség, mind a temporalitás értelmezési keretébe helyezett
társas történések, folyamatok az iskolai tudáselsajátítás és az esélykülönbségek újabb
dimenzióit tárják fel.

A nevelésszociológia programon belüli specializáció doktori iskolánkban a romológia. Itt az
alap- és mesterszakon művelt diszciplínákat visszük tovább (nyelvészet, irodalom, szociológia
stb.) Szerepet kap a cigány/roma nyelvek (iskolai) fejlesztése, a fejlesztés tervezése, valamint a
kultúra olyan hagyományos területei, mint a mesemondás, a mesék alkalmazhatósága az
oktatásban. Mindezzel együtt – a történeti, a nevelésszociológiai, módszertani aspektusokat
ideértve – hangsúlyt kap a társadalom belső szerkezetének és differenciált rajzolatainak a feltárása,
melyekre pedagógiai programok építhetők az esélyegyenlőség biztosításához. Az oktatás tartalmi
és módszertani kérdéseinek kutatása összefüggést teremt a romológia diskurzusa és a
neveléstudomány egyes területei között, így például a neveléstörténeti, a tankönyvekre és a